A hormonrendszer IV.

Mellékpajzsmirigy

A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy működésétől független négy, rizsszemnyi mirigy a pajzsmirigy állományában. Sokáig a mellékpajzsmirigy működését összefüggésbe hozták a pajzsmirigy működésével, de végül Vassale és Generali 1896-ban tisztázták, hogy a mellékpajzsmirigy önálló szerv. A mellékpajzsmirigy által termelt hormon a paráthormon, mely fehérje természetű anyag.

A paráthormon a mészanyagcsere legfontosabb hormonja. Típusosan anyagcserehormon: a mész és foszfor vérben való töménységét szabályozza, továbbá a csontképződésben is szerepe van. Szervezetünkben e két igen fontos anyag egymással egyensúlyban van, és a vérben való koncentrációjuk normális viszonyok között állandó szorzatot ad.  Ezt igyekszik a szervezet fenntartani, és az egyiknek a változása a másikat olyan irányban befolyásolja, hogy az egyensúly megmaradjon. A paráthormon ezen funkciónak a fő őre. A vér kalciumtartalmának pontos szabályozása azért fontos, mert a sejtek membránjának foszfatidmolekuláit kalciumionok tartják össze. A membrán külső, összetartó szerepű kalciumionjai egyensúlyt tartanak a vér normális kalciumtartalmával. Ha a vér kalciumtartalma csökken, akkor a membránról leválnak a kalciumionok, a membrán a nátrium- és káliumionok számára átjárhatóbb lesz, ez pedig erős izomgörcsöket okoz.

Máj

A máj számos működése mellett hormonokat is termel. Az agyalapi mirigy növekedést serkentő hormonja, a szomatrotop hormon hatására valószínűleg a szervezet több helyén, így a májban is növekedési hormonok, úgynevezett szomatomedinek termelődnek. Ezek serkentik a porcok és a csontok növekedését, valamint fokozzák a zsírbontást, ezzel gátolják a glükózfelhasználást, vagyis növelik a vér cukortartalmát, és elősegítik a fehérjebeépítést. Mindezek a folyamatok együtt a magas, csontos, izmos szervezet kialakulásában hatnak.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy hosszúkás, keskeny szerv a gerincoszlopot keresztezve, vízszintesen helyezkedik el, kb. a köldök fölött 2-3 újjal. Súlya kb. 75-100 g.  A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyrésze termeli az emésztőenzimeket tartalmazó hasnyálat, míg a hasnyálmirigy szigetszerűen elhelyezkedő mirigyrészei ( az úgynevezett Langerhans-szigetek) két fehérje természetű hormont ürítenek, az inzulint és a glükagont.

Az inzulin az egyetlen vércukorszintet csökkentő hormon. Elősegíti az izmokban a glikogénképzést, elősegíti a cukor elégetését, és így közvetlenül energiát nyújt a működő szervek számára. Ugyanakkor szerepe van a fehérjeképzésben is és a zsíroknak cukorból való gyártásánál is.

A glükagon bizonyos értelemben az inzulin antagonistája. Ez fokozza a máj glikogénbontását és a zsírsejtek zsírbontását, és gátolja a cukroknak a sejtekbe való belépését: ily módon emeli a vércukrot. E látszólagos ellentét a működő szervezetben azonban egy irányba hat: tulajdonképpen anyagot nyújt az inzulinnak, hogy fenti hatásait kifejthesse.

Folyt.köv.