Szénhidrátok

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből épülnek fel. A legegyszerűbb szénhidrátokat egyszerű cukroknak vagy monoszaharidoknak nevezik. Néhány fontos képviselőjük a glukóz, a fruktóz és a galaktóz. Több száz monoszaharid összekapcsolódásával poliszaharid jön létre. Két monoszaharid összekapcsolódásával diszaharid keletkezik, amelyek között találjuk a szaharózt, vagy más néven a répacukrot. A szaharóz igen elterjedt a természetben, gyakorlatilag valamennyi gyümölcsben megtalálható. A diszaharidok további képviselője a maltóz, amely a sörgyártás során képződik. Végül megemlíthetjük a tej alkotórészét a laktózt.

A szénhidrátok az izmok fűtőanyagai

Az élő szervezet számára fontos, hogy tápanyagokat tároljon. Ez a szénhidrátokra is vonatkozik. A poliszaharidok jól tárolható anyagok, melyek szükség esetén lebonthatók és rendeletetésszerűen felhasználhatók. A mono- és diszaharidok erre kevésbé alkalmasak.

A poliszaharidok fontos képviselője a keményítő, mely a növények fontos tartaléktápanyaga. Az emberi szervezetben a növényi keményítő szőlőcukorrá bomlik, s ebből a sejtek állati keményítőt, más néven glikogént állítanak elő.

A poliszaharidok másik jelentős képviselője a cellulóz. Ez a növények vázanyaga. Ezt az emberi szervezet nem képes feldolgozni, nincs a szervezetben megfelelő lebontó enzim.

Az ugyancsak poliszaharid pentóznak különleges szerepe van az emberi szervezetben. A pentózok fontos alkotórészei a nukleinsavak, amelyek a fehérjék szintézisében kapnak fontos szerepet.

Folyt.köv: A szénhidrátok anyagcseréje